Madártej

Először is szétválasztottam 5 tojást. A sárgáját kikevertem jó habosra habverővel 150 g cukorral (ami nekem így nagyon édes, de igazából mások szerint pont jó. Minden esetre legközelebb csak 100 g-ot teszek majd bele.) és belekapartam a vanília belsejét. A mozdulatot még gyakorolnom kell, az egyszer biztos. A megmaradt vaníliarudat meg beleraktam egy befőttesüveg cukorba, és most kíváncsian várom, hogy valóban vaníliáscukor lesz-e a végeredmény. Közben feltettem takarékon melegedni egy liter tejet. Mikor már forró volt, de nem bugyogott, beleöntöttem a tojásos cukros cuccot. Elkevertem, majd felforraltam. Közben (mert mindent közben csinálok, egyszerűen univerzális vagyok:)) forraltam vizet, és felvertem a tojásfehérjét egy csipet sóval jó keményre. A lobogó vízbe vizes kanállal izéket (gombóc szerű szabálytalan formákat) szaggattam, és kevés ideig egyik, majd másik oldalát gőzöltem. Utána kivettem, és a már kész madártejbe raktam. Vannak, akik megspórolják a forró vizes  mókát, de anya vízzel csinálja, szóval én is. Tudom, ez egy fura érv, de ezzel kell beérnetek. Így viszont nagyon szép felhőcskék keletkeztek. Elégedett is voltam magammal. Jah és melegen számomra szörnyen émelyítő volt ettől a rengeteg cukortól, de hidegen egyszerűen isteni. Csak kicsit édes, de most pont ez kell!