A napokban nagyon ügyes vagyok, mert végre két ételt is sikerült úgy elkészítenem, hogy azt mondhattam rá, hogy tényleg ez az igazi! Az egyik a gulyásleves, amit páromnak készítettem, hiszen ez az egyik kedvence, és úgy gondoltam, jó vacsora lenne belőle. Mivel nem a blog járt az eszemben, ezért csak a másnapi maradékot tudtam lefotózni, és a képek sajnos botrányosak lettek. Ezen kis apróságot leszámítva nagy sikerként könyvelem el a dolgot, ezért mindenképpen fel kell kerülnie ide a receptnek, és hogy párom is el tudja majd készíteni következő hamburgi útja során, ezért felsorolom a hozzávalókat is, úgy, ahogy kell. A mennyiség körülbelül 4 adagra elég.
Hozzávalók a leveshez:
- 40 dkg disznócomb felkockázva
- 1 lapos ek. zsír
- vöröshagyma, méghozzá annyi, hogy felaprózva majdnem olyan mennyiségű legyen, mint a hús
- 2- 3 gerezd fokhagyma préselve vagy nagyon aprózva
- 2-3 szál sárgarépa felkarikázva (én az évfordulónkra és a Valentin napra tekintettel szívecske alakúra vagdostam, jó sok idő elment vele
- 1 szál petrezselyemgyökér félbe vágva vagy felkarikázva ízlés szerint
- fél zellergumó meghámozva
- 1 paprika félbevágva
- 2 paradicsom meghámozva, felaprózva
- só
- bors
- 2 kk. pirospaprika
- 1 kk. őrölt kömény
- méretétől függően 3-5 db burgonya felkockázva
- és persze víz
Hozzávalók a csipetkéhez:
A zsíron üvegesre pirítottam a hagymát, majd a tűzről levéve hozzáadtam a pirospaprikát, köményt, fokhagymát, borsot, és egy kicsit felöntöttem vízzel, majd visszatettem a lángra. Mikor zsírjára pirult, hozzáadtam a húst, összeforgattam, és egy kicsit pirítottam, majd sóztam, és felengedtem egy kevés vízzel. Lefedtem és pároltam egy kis ideig. Mikor a víz elfőtt, hozzáadtam az összes zöldséget a burgonyán kívül, átforgattam, pár percig hagytam, majd felöntöttem vízzel. Utánsóztam egy kicsit, majd kis lángon főztem, amíg a zöldségek meg nem puhultak, csak úgy, mint a hús. Ezt követően beletettem a burgonyát, és megint egy kicsit utánsóztam. Mikor a burgonya is megpuhult, akkor a csipetkét (előzőleg csak össze kell gyúrni minden hozzávalót egy erősebb kis edényben - műzlis tál - viszonylag keményre és a leves főzési ideje alatt összecsipkedni) beletettem a levesbe, nagy lángra tettem, rottyant egyet, és már kész is volt. Párom Erős Pistával ette, de mivel kicsit elborsoztam az elején, nekem nem volt szükségem á így is éreztem azt a kis pikáns-csípős ízt.


A másik étel a lencsefőzelék, annak holnap hozom a receptjét!
Jaj, de guszta, a kis fájós torkomnak de jót tenne most!:)
VálaszTörlésBizony, bizony, arra is jó ez is, no meg a mézes-citromos-narancsos-almás vitaminturmix:)
Törlés