2012. október 22., hétfő

Anya szülinapja - fotóriport

Tudom, hogy azt ígértem, hogy beszámolok mindenről, ami anya szülinapján történt, de annyi minden személyes dolog is történt, és annyi sokat kellene írni, hogy csak egy kis összefoglalót adok ma, a sütiket csak megmutatom, recept később lesz majd, külön bejegyzésben.

Azt nem tudom, tudjátok-e, hogy anya rettenetesen örült a flash mobnak, még egyszer szeretném megköszönni nektek, hogy segítettetek meglepni őt. Nem is értette, hogy hogyan sikerült ezt így összehozni, és a kolléganőjének mutatta, hogy nézze meg, milyen emberek vannak, hogy így ismeretlenül is összefognak önzetlenül. Egyszóval ez a meglepetés nagyon jól sült el.  

A szülinapi ünneplést hatalmas készülődés előzte meg, nem egyszerű 15 embert összefogni! Az ajándékokkal is volt macera, fogadjátok meg azt a tanácsot, hogy ha egyedi ékszert készíttetnétek, akkor minimum egy hónappal előbb adjátok le a rendelést, mert ott még van idő a félreértések tisztázására és az ékszer esetleges változtatására. Amúgy az ékszert úgy tudtuk megvenni, hogy az egész család és barátok összedobtuk rá az anyagiakat...ezúton is köszönet érte, hogy méltó ajándékkal tudtuk meglepni anyut!

Én még Pécsett megsütöttem az aprósütiket, amiben szintén nagy segítségeim voltatok, kedves bloggertársak, meglátjátok majd, miért:)!





A délelőtt párom eltüntette anyát a színről, ami azt jelenti, hogy elvitte a régi házukhoz és anya vezethetett, ott pedig kapott egy konyhaszekrényt, ami igaz, használt, de cserébe szép. Aztán elmentek anya barátnőjéhez sütögetni, mert ott meg ma van ünneplés. Ezen időt én kihasználtam, és testvéreim nagyon nagy segítségével kitakarítottuk a lakást és elkészítettünk egy kávés- csokis- fehércsokis tortát. Sajnos kicsit el voltam havazva és nem volt érkezésem lefotózni a tortát külön, de a többiek visszajelzései szerint nagyon finom lett.



Másnapra ennyi maradt, csak így tudtam lefotózni..



Nagymamámhoz suttyomban elvittük már a lapockát és a csülköt, amit otthon előkészített. Ő sütötte a krémes süteményeket, mert féltem, hogy azok szállítás során Pécsről nem érnének ide. Készült hólabda és mézes krémes, és persze bónusznak a híres pogácsája is elkészült, mert az a legjobb és hogy legyen egy kis sós is.


Elvittük hozzá még az ajándékokat is: egy gyönyörű csokrot a kedvenc virágából:
A kálacsokor

Nagybátyámék is hoztak csokrot, Pistikéék meg bonbont

A blogos bejegyzéseket összeszedve és kinyomtatva, hogy sokáig megmaradjon neki! Mama azt mondta, annyira csodás süteményeket készítettetek, hogy éjjel azt olvasgatta és alig aludt. Egyébként a hölgyvendégek mind végigolvasták, szóval nem csak anyánál aratott nagy sikert a könyvecske!

A borító

És persze egy különleges ital is került a csomagba:


 Amikor mama délben leért hozzánk, elkezdte a bográcsos pörköltet, és a főtt krumplit! Isteni vacsi kerekedett belőle. Sajnos recept az nincs, mert mama mindig érzéssel főz, szóval beletesz ezt meg azt, amennyit gondol.




Vacsi bográcsban, tányérban. A közönség meg degeszre eszi magát...


Persze azt hiszi az ember, hogy mindenre gondolt, aztán rájön, hogy ez is, az is elmaradt. Szóval mikor telefonáltunk a páromnak, hogy hozhatja anyát meg a barátnőjét, mert elkészültünk a terítéssel, mindennel, akkor ugorjanak már be a vásárlóközpontba kenyérért meg szalvétáért. Anya meg a barátnője kint maradtak, és páromat, mikor kiért, a következő látvány fogadta. Szerintetek? ...

Azért nem lóháton jöttek haza, az autó kényelmesebbnek bizonyult...
3 turnusban vacsiztunk, és amikor már tényleg mindenki megérkezett, akkor köszöntöttük meg anyát. 
 
(Eleinte anya is ki volt ám öltözve, de mikor észrevette valaki, hogy párom ingén 62-es felirat van, és rávilágított arra, hogy ez az az évjárat, mint amikor anya "készült", azonnal be kellett öltöztetni anyát!)

Először anya barátnője felolvasott egy saját írást, ami igazán személyre szóló volt, és megalapozta a meghitt hangulatot, mert a társaságból négyünket is meghatott. Utána jött a torta és csokorátadást.
Van egy hagyományunk, hogy újságpapírral kibélelt dobozba csomagoljuk az ajándékokat és minden lapról az ünnepeltnek bontás közben fel kell olvasnia egy főcímet. Mit ne mondjak, az utolsó újságon a főcím a következő volt: A szálak, amelyek összekötnek.

 Itt még hugi csomagol...












 A köszöntés képekben...

Az ajándékozás után felszeltük a tortát, iszogattunk - mindenki talált kedvére valót, a házi pálinkától és csokilikőrtől kezdve a margaritán keresztül az erdélyi áfonyapálinkáig, és persze volt sör is meg bor is.






Beszélgettünk, kártyáztunk, sütiztünk, jól éreztük magunkat. 



Solo
Fél kettő körül csendesedett el a ház.





2012. október 12., péntek

Calzone

 Ez is egy a régi bejegyzéseim közül, az egyik kedvenc, nekem is, páromnak is! Próbáljátok ki, a férfiakat biztosan leveszitek ezzel a lábukról.

 *******************************************************
 
Szóval az úgy volt, hogy párom megint kiment Hamburgba, és ez azért akárhogy is próbáltuk leplezni, mindkettőnk hangulatára rányomta a bélyegét a hétvégén. Utolsó este szerettem volna meglepni valami igazán finom vacsival, nehogy a német lányok elcsavarják a fejét a három hét alatt. Kitaláltam, hogy a kedvencét készítem el. Hát, akkora sikere volt, hogy attól féltem, beteg lesz a sok evéstől, de azért persze hízelgő is volt, hogy ennyire ízlik neki az étel.

A vacsi pedig úgy készült, hogy legyúrtam a következő pizzatésztát:
40 dkg liszt, 2 dl vízben felfuttatott fél élesztő (legközelebb fele tej, fele víz kombó lesz), só, egy kis olívaolaj, és némi oregánó. Megkelesztettem, majd szétszedtem három kb. egyforma részre. Egy-egy gombócot fogtam, és a lehető legköralakúbbra nyújtottam. Megkentem a széleit kihagyva paradicsomszósszal, megfűszereztem olaszos fűszersóval, a tölteléket az egyik felére halmoztam, ráhajtottam a másik felét, majd a széleket kicsit felhajtva összenyomkodtam. Egy kicsit kiolajoztam a tepsit (persze olívaolajjal, de igazából nem is nagyon kellett volna), beletettem a batyut, a tetejére is hintettem kis fűszersót, és a forró sütőbe dugtam úgy 20-25 percre. Mikor kicsit megpirult a teteje, kivettem.

A töltelék egy külön történet. Minden olyan maradékot beletettem, ami volt otthon, hogy ne maradjon semmi a lakásban megromlani. Szóval  két fej különböző hagymát (vörös és lila) felkarikáztam, meg volt otthon egy kis bacon szalonna, meg sonkaszeletek, amiket  felkockáztam, és ezeket kicsit összesütöttem serpenyőbe. Ezt halmoztam a paradicsomszószra, aztán arra meg konzervkukoricát, és arra meg sajtot.

Oh, és ami még fontos, az a kapros-paprikás tejföl, amivel tálaltam:)!
Annyira egyszerű, gyors, és finom is!




2012. október 11., csütörtök

Darált húsos-zöldséges batyu

A Lidl egy jó hely. Főleg, ha párommal megyek vásárolni, aki szereti a hasát és szeret engem, és mindenfélét belecsempész a kosárba, amit én nem is veszek észre, csak miután megvette nekem. Nem tudom, hogy csinálja.
Az egyik ilyen bevásárlás alkalmával egy receptes könyvet kaptam, a címe Gyors ételek. Rafinált változatosság minden napra. Nagyon jó kis könyv, ránézésre az egészet megfőzném. Nah jó, csak a recepteket, de a lényeg, hogy nagyon tetszetős ételeket tartalmaz.
Elsőnek párom választott, és persze miért ne, darált húsos receptet, ráadásul marhából. De az ígéret szép szó, meg hát meg kellett hálálni a könyvet. Következzen tehát a részemről fenntartásokkal fogadott, ám kellemes csalódást okozó, páromnak nagyon ízlő étel kicsit módosítva:

Megpucoltam egy vörös hagymát (eredetiben mogyoróhagyma) és egy gerezd fokhagymát, felapróztam és megdinszteltem olajon. Ez után beletettem 200 g darált marhahusit, és majdnem készre pirítottam. Itt egy kicsit eltértem a recepttől,mert sóztam, borsoztam, és utána pirítottam készre, míg a könyvben az ízesítés az utolsó lépés a raguban. Tehát miközben készült a husi, egy nagyobb sárgarépát felkockáztam. (Az eredetiben kellene bele a répával együtt 50 g sampion gomba is, de mivel párom nem szereti, ezért inkább kihagytam, és a kukoricából került bele több.) Tehát a sárgarépát beledobtam a raguba, és egy kevéske vízzel felöntöttem, hogy olyan 5 percet párolódjon, majd belement 170 g kukoricakonzerv, természetesen leszűrve, meg úgy ízlés szerint őrölt pirospaprika. Ami még a raguból nálunk kimaradt, az a 3 csepp Tabasco-szósz. Ilyen nem volt otthon.
Tehát összeállt a ragu. Ezt követően a réteslapok jöttek. Egyesével kiterítettem, majd felét megkentem olvasztott margarinnal vékonyan (a recept vizet ír) és a másik felét ráhajtottam. Aztán olyan 2 evőkanálnyit ráhalmoztam az egyik felére a raguból, feltekertem az egészet és batyu szerűen összehajtottam. 5 darab batyum lett. Ezt margarinnal kikent tepsibe tettem, megkentem a tetejét tojássárgájával és 25 percre a sütőbe tettem alacsony lángra. Nagyon kis guszta húsos rétesek lettek. Friss salátával és Lidlis joghurtos öntettel tálaltam.
Nem tudom, érthető lett-e a leírás, de ez nem a legjobb nap az életemben, szóval nézzétek el nekem, és lessétek meg inkább a képet, és ha kérdésetek van, akkor szóljatok:)!



2012. október 2., kedd

Kávés muffin

Már írtam párszor, hogy nem a szívem csücske a muffin, mint sütemény. Egyrészt számomra túl nagy adag akár egy is belőle, másrészt nincs benne túl nagy kihívás, harmadrészt pedig azt a kis kihívást sem sikerül mindig teljesítenem. No de párom imádja, így néha-néha rákényszerülök egy-egy adag elkészítésére. Szeretem látni az örömét, hogy az egyik kedvenc sütijét sütöttem, és az se utolsó szempont, hogy a reggeli kávé mellé egy muffin igazán üdítő tud lenni.

Ennek örömére, mikor legutóbb a bolhapiacon jártunk, és kinéztem magamnak 2 kevert sütis szakácsfüzetet, a harmadik, a muffinos is jött velünk.
Az első recept alapból változtatással készült, mert nem volt itthon pudinghoz való, így csak a tésztát készítettem el. Voltak fenntartásaim azért ezzel a füzetecskével, féltem, hogy úgy járok, mint az egyszeri menyecske, megcsinál egy olyan receptet ami csak leírva lehetséges, elkészítve nem, de kellemeset csalódtam.
A végeredmény nagyon finom lett, igaz párom egy dolgot azért hiányolt belőle, mert első kérdése az volt, hogy hol van belőle a csoki.

Íme a könyv:
A recept:
20 dkg liszt, 5 dkg rétesliszt, fél cs. sütőpor, csipetnyi só, 10 dkg cukor, 2 tojás, 0,8 dl. olaj, 1 dl tejföl, 0,5 dl kávé. (Ha szeretnénk, hogy kávé íze is legyen, nyugodtan mehet bele 1 dl is.)
A tölteléket nem írom le, mert nem tettem bele, de simán puding 2 dl tejjel felfőzve, ízlés szerint cukrozva.
A tésztához a tojást felverjük a cukorral, hozzáadjuk az olajat, tejfölt, hideg kávét. Majd a szárazanyagot is beletesszük, simára keverjük. Előmelegített sütőben 180 fokon 15-20 percig sütjük, én tejszínhabbal tálaltam.
Íme:







Vihar van és sötét, elnézéseteket kérem, de ennyire futotta a fényképezőm erejéből...



2012. szeptember 24., hétfő

Furcsa páros

Nem ismerek olyan embert, aki ne szeretné a túrós csuszát. A makaróni mellett ez a legegyszerűbben elkészíthető tésztás étel. Van, aki cukrosan, van, aki szalonnával/töpörtyűvel(tepertő), sőt a legelvetemültebbek szalonnás-cukrosan eszik. Már egyszer írtam expasim édesanyjáról a brassóis bejegyzésemben, nos ezt a furcsa túrós csuszát is nála kóstoltam először. Azt mondta, a cigány kultúrából származik ez a módi. Nem tudom, mennyi igazság van benne, minden esetre az biztos, hogy zseniálisan finom, és egyszerű is. No nem borzolom tovább a kedélyeket, hiszen egy roppant egyszerű trükkről van szó. Tegyünk a tésztára a szalonnán, túrón és tejfölön kívül lecsót is:). 
A lecsó elkészítése nem ördöngösség, arra kell figyelni csak, hogy gusztusosabban néz ki, ha apróra szeljük a paradicsomot, paprikát. Szóval a kenyérszalonnát kockákra vágjuk és kiolvasztjuk a zsírját. Közben kifőzzük a tésztát, ami lehet házi vagy bolti, idő és energia függvényében. A szalonnapörcöt kikanalazzuk a zsírból és a tésztára rakjuk. A zsíron megpirítjuk a hagymát, majd beletesszük az apróra szelt paradicsomot és paprikát, és a pirospaprikát. Azért nem írok mennyiségeket, mert általában a lecsó annyi, amennyi hozzávaló van otthon, és ami nem fogy el, az mehet télire. Szóval készre főztük a lecsót, akkor már csak a tálalás van hátra. Először a szalonnás tészta, rá a túró, majd a tejföl, és végül a lecsó.
Aki kedvet kapott a kipróbáláshoz, az ne habozzon megírni, hogy ízlett neki!


2012. szeptember 23., vasárnap

Gombaszószos szarvacska

Még édesanyám is dicsérte ezt a receptet, mert egyszerű és gyors és persze - ha valaki nem szereti a gombát -  hússal is helyettesíthető, vagy fincsi sonkával, vagy zöldségekkel...csak a képzelet és a kamra tartalma szab határt:)!

***


Ez most egy olyan, de olyan egyszerű recept lesz, ami még gyors is, és eszméletlenül finom. Szörnyű, hogy egész nap csak ezt eszem, de egyszerűen nem lehet megunni.
Az első lépés tök egyszerű: megfőzzük a tésztát. Mivel lehet, hogy az öcsém is olvassa, leírom, hogy sós vízben főzzük meg a tésztát egy kevéske olajjal, hogy ne ragadjon össze.
Amíg a tészta fő, elkészítjük a szószt.
Egy fej vöröshagymát apróra vágunk és fél kocka olvasztott vajban üvegesre pirítjuk. Ez után beleteszünk körülbelül 5-7 nagyobb fej gombát, amit előzőleg felszeleteltünk. Épphogy csak sózzuk, kicsit ízlés szerint borsozzuk, majd készre pároljuk. Ez után beleöntünk kb. 2-3 dl tejet, megvárjuk, amíg felmelegszik, majd 2 kockasajtot teszünk bele, ez fogja besűríteni, ahogy elolvad. Én jelen esetben a karaván füstölt ömlesztettjét használtam, de biztos más ízesítésekkel vagy sima macisajttal is jó.
Egyszerűen mennyei!

2012. szeptember 22., szombat

Spenót

Valaki vagy szereti, vagy gyűlöli. Csak végletek vannak, Horatius (azt hiszem ő követte el azt a mondást) Aurea mediocritasa itt nem játszik. Én roppant mód szeretem.

***

 Keveset akartam főzni, szóval csak olyan 3-4 adagnyi receptje következik:

1 db zsemlét nagyon apró pici kis darabkákra szaggattam és ráöntöttem annyi tejet, amit épp felvett, talán egy kicsit többet. Felapróztam egy nagy gerezd fokhagymát és beletettem a zsemle mellé, majd elkezdtem azzal küszködni, hogy a fagyasztott parajpürét elharmadoljam. Nagy munka volt, de én nyertem, igaz a konyha elég zöld lett tőle. Szóval egy kevés olajon kiolvasztottam a paraj harmadát, majd egy evőkanál lisztet dobtam rá és összekevertem, majd beleöntöttem a zsemlés maszórit, dobtam bele sót, csak úgy érzésre, és kevertem folyamatosan, amíg fel nem forrósodott. Aztán beleöntöttem kb. fél liter tejet és készre főztem. Ennyi, nem túl bonyolult, még csak habarni sem kellett.

Tükörtojással tálaltam, és itt felmerült bennem egy kérdés: ti hogy sütitek a tükörtojást? Bő olajban, vagy épp-hogy-csak? Megfordítjátok, vagy csak egyik oldalról sütitek? Lágyra hagyjátok a közepét vagy keményre sütitek? Használtok tükörtojás-karikát, amit nem tudok, hogy mi a pontos neve, de van sok formában, és nagyon szeretnék egy pénisz alakút, mert szerintem nagyon vicces?