Aszaltszilva leves Seafalcontól

Ez egy a régi blogomon megjelent recept. Több okból is aktuálissá válik, ezért arra gondoltam, hogy áthozom. Egyrészt nagyon régen volt már főzős bejegyzés. Másrészt a mostani blogkóstolóról lemaradtam. Harmadrészt pedig karácsony tájékán nagyon jól jöhet egy ilyen kis egyszerű, de nagyszerű, ünnepi gyümölcsétel.

Tehát ez egy régi blogkóstoló eredménye, olvassátok szeretettel!!!

**************************************************

Nem tudom, hogy feladat-e, de azt hiszem, illik néhány szót írni a blogról, ha már egyszer ennyire belemélyedtem.
A legfontosabb felfedezésem: tele van káposztával!!! Én pedig imádom a káposztát! A második legfontosabb felfedezésem: tele van nehéz és jó ételekkel! Nálam ez a kettő majdnem hogy összekapcsolódik. A harmadik: interkulturális! Ez azt jelenti, hogy volt néhány érdekes recept, érdekes hozzávalókkal, amik elképzelésre nagyon érdekes és szokatlan ízhatást eredményezhetnek! Szeretem az érdekest és újat!
Aztán persze akadtak még megfigyeléseim:

1. Két emberre ezekből a receptekből? Jaj, mi lesz ebből...
2. Végre egy borscs recept! Nem is egy! Tuti megfőzöm valamelyiket!!!
3. Milyen közvetlen a szerző! Pirospont!
4. Hobbiparaszt?- önironikus, jó stílus:)
5. De jó, hogy a feleségéről is ír!
6. Fele ételnevet még sosem hallottam! Mindig tanul az ember!És egy ilyen világutazótól érdemes is tanulni!!!

Kicsit ellinkeskedtem a főzős feladatot pont ezek miatt az indokok miatt, és a legkevésbé kalóriadús receptet választottam, olyat, ami két emberre sem túl sok. Minden esetre azt megígérhetem, hogy visszatérek még ehhez a bloghoz nyáron, mikor baráti összejövetelt tervezek sok pasas résztvevővel, mert iszonyatosan felkeltette az érdeklődésemet egy-két recept. Igaz, egy jó kritikához az is hozzá tartozik, hogy elmondjam, ez a blog nem ínyenc elitgasztronómusoknak szól, nem fogtok találni benne michelin-csillagos ételeket vagy pöpec és elegáns tálalást. Ez a blog egyszerű, laktató és kalóriadús, ugyanakkor finom ételeket kínál. Olyanokat, amik után elég sokat kell majd mosogatni...

És akkor a recept:
Aszalt szilva leves pirított dióval

Felkockáztam egy zacsi aszalt szilvát. Egy lábasban feltettem forrni egy liter vizet, cukrot úgy ízlés szerint, beledobtam 10 szegfűszeget és mivel nem volt egész fahéj, ezért őröltet, csak úgy érzésre. Mikor a víz forrt, beletettem a szilvát, öntöttem bele másfél deci bort, forraltam kicsit, aztán beleöntöttem egy doboz habtejszínt. Újraforraltam, majd levettem a tűzről és kitettem az ablakpárkányra. Mostanában ott hűtjük a cuccokat a koliban. Közben egy marék diót feldaraboltam, és száraz serpenyőben megpirítottam, majd lemorzsolgattam a héját. A hideg levesre szórva tálaltam.
Igaz, nem a legszebb színű leves, de az íze ellensúlyozza ezt, így azt kell mondjam, Valentin napra tökéletes választás.