Picik szülinapja - képriport

Most csak képeket hoztam, a "picik" lettek 20 évesek. Szülinapoztunk nagycsaládi körben, ettünk fincsi tortát, uzsonnáztunk pizzát, rengeteget beszélgettünk, és valahogy így telt el a délután...

 Öcskös tortájára  a mintát én rajzoltam. Mondjuk úgy hogy bár nem mindenki értette, de nagyot nevettünk, és öcsém imádta:).

 Átadás.

 Gyertyafújás + Tami tortája közelről. Anya rajzolta, a Happy Birthday majdnem valósághű kottája.

 A torták együtt.

 Ajándékátadás...

 Örömködés öcskös második tortájának...

 Hugi tortája: citromos-mézes

 Öcsi tortája: Szaftos puncs

 Telefonmustra

 Uzsonna

 Battike, kiről eddig nem lehetett rossz képet csinálni.Eddig:):):)

 Beszélgetős, uzsira várakozós.

 Pizza vol.2

 Mamis - Biusos

 Jó étvágyat!:D

Gyors vendégváró/reggeli/meccsheznasi/ajándékbasüti

A levelestészta igen sokoldalú találmány, szórva, töltve, tekerve, formára igazítva, egyszerűen végtelen a lehetőségek száma. Emellett boltban kapható több féle, olyan, amit neked kell kinyújtani, és olyan is, ami kinyújtva, sütőpapírba tekerve várja a felhasználást. Otthon is elkészíthető természetesen, de amikor az ember lánya rohamtempóban kell, hogy valami ehetőt és pénztárcakímélőt varázsoljon az asztalra, akkor csak előkapja csomagot a hűtőből, és szinte már kész is az illatozó, meleg rágcsálnivaló.

Sorozat lesz ebből, azt már látom. Megmutatom, milyen változatosan lehet elkészíteni ezt a kitűnő (mondhatni) alapanyagot, méghozzá úgy, hogy a mi konyhánkban elkészült levelestészta variációkat sorban lefotózom majd, és felteszem ide képpel és egy rövid leírással együtt. gyors bejegyzések lesznek ezek csakúgy, mint a bennük szereplő ételek. A levelestészta címke alatt keressétek majd!

Az első egy jó kis sörkorcsolya, ma készült reggelire, csigába tekerve. A töltelék:

• tejföl
• só
• sonka apró kockára vágva
• reszelt füstölt sajt + sajtforgács a tetejére

Csirkehúsleves

Nagy a pangás a blogon, nem tudom, hogy én írok-e unalmasabban, vagy csak senkinek nincs ideje olvasni, kommentelni. Minden esetre megint egy receptet hoztam nektek, méghozzá szintén egy klasszikust, a húslevest. Tudom, tudom, mindenkinek megvan a jól bevált tuti recept, ráadásul a húsleves olyan étel, amit én leginkább érzésre főzök.

Kell hozzá:

• Csirkefarhát - csirkenyak - szíve - zuzája - mája - szárnya-lába, egyszóval csirkeaprólék. Meggyőződésem viszont, hogy a lábat nem szabad kihagyni, még akkor sem, ha senki nem szereti főzve, ugyanis a kísérleteim eddig azt támasztják alá, hogy ettől lesz olyan "nagymama főztje" íze a levesnek.
• olaj
• sárgarépa és fehérrépa hámozva és félbe vágva
• zeller hámozva, kockára vágva
• 1 vöröshagyma
• 2-4 gerezd fokhagyma
• 1 nagyobb paradicsom félbevágva 
• 1 zöldpaprika félbevágva
• bors, só, 
• (1 leveskocka annak, aki kicsit csalni akar, mint én:$, igazából ez nem is szükséges ám hozzá, csak engem magabiztosabbá tesz)
• nagymama házi levestésztája

A leves megfőzésének igazából semmi extra titka nincs, előkészítjük a hozzávalókat, belepakoljuk egy lábosba a tésztán kívül, felöntjük vízzel, fedőt teszünk rá, és ügyelve, hogy ne forrjon, pár órán keresztül főzzük. Mikor kész, leszűrjük. Ami nem kell, azt kivesszük, a húst és a répát külön tálra pakoljuk, a levéből egy kis edénybe teszünk, és abban főzzük ki a levestésztát, így sokkal ízesebb lesz, mintha csak sima vízben főztük volna.

És hogy miért is hozok egy ennyire egyszerű ételt mutatóba? Hogy eldicsekedhessek legújabb bolhapiacos szerzeményeimmel, a lapos és mély tányérommal.

Oké, beismerem, a csirkeláb nem túl esztétikus a tányéron....de isteni finom:)

Lencsefőzelék újratöltve

Nem igazán voltam megelégedve az eddigi lencsefőzéses eredményeimmel, de úgy döntöttem, ezen változtatni fogok. Tudatosabban álltam neki, átgondoltam a lépéseket -nem mint máskor, ösztönből összedobok valamit - és ez a végső produktumon is meglátszott.
Reggel megmostam és beáztattam fél csomag lencsét, és délután álltam neki a főzőcskézésnek, biztos, ami biztos.
Első lépésként felapróztam egy kisebb hagymát, és egy kevés füstölt sonkát, olyan házasat. Szerintem működik sima füstölt szalonnával is, de ha már egyszer ez volt itthon. Nem is kellett belőle sok, csupán két kisebb szelet.
Előkészítettem még azokat, amikre szükségem volt:
2 ek. olaj, 1 kk. pirospaprika, 1 babérlevél, só, bors, 1 kis tejföl, 1 ek. mustár, gyümölcsecet, 1 ek liszt, a lencse, a felkockázott hagyma és sonka, 2 gerezd fokhagyma

(No meg persze annyi újítást eszközöltem, hogy ezúttal nem fazekat, hanem lábost kerítettem és abban készítettem el. Rájöttem ugyanis, hogy a jó edény kiválasztása nagyon fontos. Igaz, itt az albérletben nincs túl sok opció, de mégis érezhető a különbség edény és edény között.)

Az olajon megpirítottam a hagymát, aztán beledobtam a sonkát és a babérlevelet, megpirítottam, majd lehúztam a tűzről, beletettem a pirospaprikát, fokhagymát, megkevertem, visszatettem, mehetett bele a lencse annyi vízzel, hogy teljesen ellepje, de nem többel, sóztam, és alacsony lángon fedő alatt puhára főztem. Közben elkészítettem a habarást: egy rázókába (az enyém egy ezer éves Tupperware, anyától kaptam meg, nagyon jó, de láttam már 100ft-os boltban a kistestvérét, igaz, nem tudom, az mennyire hatékony) beletettem a tejfölt a lisztet, egy kevés vizet, a borsot, és a gyümölcsecetből egy löttyintést - ízlés szerint:). Összeráztam, majd folyamatos keverés során a főzelékbe öntöttem. Összerottyantottam és már kész is volt.
Páromnak mániája, hogy virslivel jó, én magában is szeretem, friss kenyérrel, de lehet a tetejére pirított bacont is tenni, az látványos és finom is.

Update: A képet meg lefelejtettem, de akkor most pótlom:)

A (számomra) tökéletes gulyásleves

A napokban nagyon ügyes vagyok, mert végre két ételt is sikerült úgy elkészítenem, hogy azt mondhattam rá, hogy tényleg ez az igazi! Az egyik a gulyásleves, amit páromnak készítettem, hiszen ez az egyik kedvence, és úgy gondoltam, jó vacsora lenne belőle. Mivel nem a blog járt az eszemben, ezért csak a másnapi maradékot tudtam lefotózni, és a képek sajnos botrányosak lettek. Ezen kis apróságot leszámítva nagy sikerként könyvelem el a dolgot, ezért mindenképpen fel kell kerülnie ide a receptnek, és hogy párom is el tudja majd készíteni következő hamburgi útja során, ezért felsorolom a hozzávalókat is, úgy, ahogy kell. A mennyiség körülbelül 4 adagra elég.

Hozzávalók a leveshez:

• 40 dkg disznócomb felkockázva
• 1 lapos ek. zsír
• vöröshagyma, méghozzá annyi, hogy felaprózva majdnem olyan mennyiségű legyen, mint a hús
• 2- 3 gerezd fokhagyma préselve vagy nagyon aprózva
• 2-3 szál sárgarépa felkarikázva (én az évfordulónkra és a Valentin napra tekintettel szívecske alakúra vagdostam, jó sok idő elment vele
• 1 szál petrezselyemgyökér félbe vágva vagy felkarikázva ízlés szerint
• fél zellergumó meghámozva
• 1 paprika félbevágva
• 2 paradicsom meghámozva, felaprózva
• só
• bors
• 2 kk. pirospaprika
• 1 kk. őrölt kömény
• méretétől függően 3-5 db burgonya felkockázva
• és persze víz

 Hozzávalók a csipetkéhez:

• 1 tojás
• 2-3 ek liszt
• só

A zsíron üvegesre pirítottam a hagymát, majd a tűzről levéve hozzáadtam a pirospaprikát, köményt, fokhagymát, borsot, és egy kicsit felöntöttem vízzel, majd visszatettem a lángra. Mikor zsírjára pirult, hozzáadtam a húst, összeforgattam, és egy kicsit pirítottam, majd sóztam, és felengedtem egy kevés vízzel. Lefedtem és pároltam egy kis ideig. Mikor a víz elfőtt, hozzáadtam az összes zöldséget a burgonyán kívül, átforgattam, pár percig hagytam, majd felöntöttem vízzel. Utánsóztam egy kicsit, majd kis lángon főztem, amíg a zöldségek meg nem puhultak, csak úgy, mint a hús. Ezt követően beletettem a burgonyát, és megint egy kicsit utánsóztam. Mikor a burgonya is megpuhult, akkor a csipetkét (előzőleg csak össze kell gyúrni minden hozzávalót egy erősebb kis edényben - műzlis tál - viszonylag keményre és a leves főzési ideje alatt összecsipkedni) beletettem a levesbe, nagy lángra tettem, rottyant egyet, és már kész is volt. Párom Erős Pistával ette, de mivel kicsit elborsoztam az elején, nekem nem volt szükségem á így is éreztem azt a kis pikáns-csípős ízt. 

A másik étel a lencsefőzelék, annak holnap hozom a receptjét!

Rózsaszín palacsinta - képriport

Palacsintát sütöttünk mókából, hihetetlenül finomat és laktatót és hmm...Tudom, hogy elvileg a palacsintának is van receptje, de én soha nem méricskélem. A hozzávalók nagyjából láthatóak az első képen (alaprecepthez), a lila edényben só van, abból is kell egy csipet, no meg egy tojás is. A vidámságot a pirosnak induló, de végül csak rózsaszínként működő ételfesték adta, az ízt a házi vaníliás cukor. Jókat mosolyogtunk, igazi csajos időtöltés volt, Viki, én, egy üveg fehérbor és a banános-nutellás rózsaszín palacsinta.

Epres torta - koli verzió

Ez sem mai darab, de azért hátha ad egy kis ötletet számotokra is:)!

************************************************

Mea culpa, mert olyan konyhai bűntényt követtem el, amit rettenetesen szégyellek. Ez pedig nem más, mint a vásárolt csokis piskóta. Tudom, hogy erre nincs mentség, de azért elmondom, hogy tortát akartunk csinálni, gyorsan. Ámde a tortaformám - hogy valami kekszes-babapiskótás finomságot készíthessek, hiszen nincs sütő sem - még mindig nem érkezett haza, és csatos tortaforma nélkül ez túl nehézkes lett volna. Így maradt a bolti verzió, finom krémmel.
Nem volt annyira szörnyű amúgy, mint amire számítottam, de azért máskor, ha lesz rá lehetőségem, akkor inkább magam csinálom a piskótát is.

Tehát akkor a krém receptje:
2 tasak pudingport felfőztem 4 ek. cukorral (persze ez ízlés szerint variálható, csak ne felejtsük el, hogy az üdítő alapból is édes, szóval akár ki is hagyható a cukor), kb. 7 dl. Cappy eper üdítővel, némi citromlével (olyan fél dl.).
A növényi tejszínt felvertem (fél l.) és óvatosan a már kihűlt krémbe kevertem. Aztán utána már nem olyan óvatosan kevertem (konkrétan az elektromos habverővel). Egy kevés krémet félretettem díszíteni, a többivel pedig betöltöttem a tortát. Mivel csajosat-kicsit gyerekeset- akartam, hiszen egy 19 éves szeleburdi lánynak készült, ezért adta magát az ötlet és gumimacik kerültek a tetejére. Amúgy a gumicukorral díszítés szuperjó ötlet, mert vidám, mókás és látványos.

Ilyen lett, és bár tudom, hogy dekorálás területén van mit fejlődnöm, egészen elégedett vagyok a végeredménnyel.:

És az ünnepelt: